Szerelmi kalandok

3. rész

Miroku kikászálódott az autójából, majd Sango után indult. Hangtalanul sétáltak egymás mellett a gyönyörű telihold fényében. Sango végig lehajtotta a fejét. Kis idő után Miroku a lány felé fordult.

-Sango..miért csináltad azt az előbb?-Kérdezte amint leült a homokba.

-Hát..én sem tudom...-Felete a lány, ahogy egy méterre a fiútól leült ő is.

-Csak volt valami oka! Láttam rajtad, hogy élvezed a táncot...de az arcodon komorság és szomorúság ült...miért?-Kérdezte immár a lányra tekintve.

-Nem tudom...egyszerűen csak jött és kész...-Sango elfordította a fejét. Könnycseppek folytak le az arcáról.

-Sango...mi baj?-Miroku odakúszott a lány mellé. Rátette a kezét Sango vállára, de ő lerázta magáról. Felpattant.-Hagyj békén...ugyan mi közöd ahhoz, hogy engem, Sangot megsértettél egy egyszerű...na, mindegy!-Azzal elfutott. Mirokunak beugrott valami."Inuyasha is ezt mondta...megsérted Sa..jézusom!" Felpattant és hamar utolérte a síró lányt.

-Hagyj békén!-Kiabált zokogva. Miroku lihegve megállt.

-Sango..-Ekkor a lány hozzábújt, ő pedig gépiesen megölelte.Sango szüntelenül zokogott. Nem tudta, miért bújt oda a fiúhoz, de kellett valaki, aki a karjaiba zárja."Úristen! Mit sírok itt Mirokunak? Hiszen ő meg Koharu...na igen.." Miroku csendben állt, és közben símogatta a lány bársonyos haját. Sango megnyugodott egy kis idő után, és kibontakozott az ölelésből.-Köszönöm..-Suttogta, és megtörölte a szemeit.-Akkor hazaviszel?-Kérdezte remegő hangon. Miroku bólintott, és elindultak az autója felé.

-Köszönöm mégegyszer...-Mosolygott rá Sango, amint kikszállt az autóból Mirokuval együtt. Felmentek a hotel 8. emeletére. Sango a 65-ös, míg Miroku a 64-es lakásba vonult be. Amíg nagy nyári forgalom volt, itt laktak a Bahamák dolgozói. Sango és Kagome egy lakásban laktak. Kagome már régen aludt. Sango halkan lepakolt, és az órára nézett.-Már hajnali öt...a fenébe..-Morgolódott, aztán elment fürödni. Felöltözött és lefeküdt a szobájába.

-Csörr!-Csörrent meg az ébresztőóra. Kagome kipihenten felkelt. Sango azonban kidobta az óráját az ablakon, ami egy helyes fiúnak az autójára esett.

-Hé, hölgyem! Kicsit óvatosabban azokkal a kacsókkal!-Sango felsóhajtott, és becsapta az ablakát. Visszabújt az ágya melegébe.

-Nahát! Mikor jöttél haza? Csak nem Miroku hozott idáig? Jó későn jöhettél, mert én egykor értem haza...-Hirtelen Kagome jelent meg barátnője ajtajában.

-CSEND LEGYEN!-Sango még magán is meglepődött. Aztán felült, és nyújtózott egyet.

-Jó, csak kérdeztem...-Védekezett Kagome. Sango fölkelt, és kisétált a konyhába.

-Ebéd idő? Már is?-Nyafogott. Kagome felsóhajtott. Felhívta a pizza futárt, és rendelt egy sonkás pizzát.

-Sango...mi történt veled tegnap?-Kagome leült egy székre, és halkan tette föl a kérdését.

-Áh, csak kiborultam, és...-Elmesélte a kisebb kalandjukat Miorkuval. Kagome mosolygott egyet.

-Jajjjjj, de jó!!!-Kagome nevetve kapkodott levegőért. Sango grimaszolt egyet.

-Mi olyan jó?-Sango már azt hitte, barátnője megőrült. Így inkább az órájára nézett, ami délután fél egyet mutatott.

-Sango! Megtettétek az első lépést...juujjj! De jó!-Sango elpirult."Ha jobban belegondolok, akkor...WÁÁ! KAGOMÉNAK IGAZA VAN!!" Azzal ő is nevetni kezdett.

-Jajj Kagome! Igazad van!-Boldogan nevetett, és nagyon nagy melegség öntötte el.

-Igaz is! Hiszen..megvígasztalt....és..és semmi olyat nem csinált...és..és...-Dadogott,de szerencsére a pizza éppen megérkezett.

-Egy sonkás pizza...-Kagome fizetett, majd becsukta az ajtót. Enni kezdtek, és beszélgettek.

-Te, Kagome! Tizenegykor végeztünk, hogy-hogy csak egyre értél vissza?-Mosolygott huncutul.

-Hááát...Inuyashával sétáltunk egyet...beszélgettünk, meg minden, és mikor fáztam, persze nem szóltam róla, ő rá rakta a kabátját és átkarolt...de ekkor jött egy hívás Kikyoutól...és ő kizárva engem a világából, köszönés nélkül elment. De a kabátját még sikerült odaadnom neki...-Mosolygott erőtlenül a történet vége felé. Sango grimaszolt egyet.

-Az az átkozott nőszemély!-Morgolódott, aztán kivitte a tányérját a mosogatógéphez. Kagome követte.

-Menjünk el boltba...úgy sincs itthon sok minden!-Vetette föl Sango. Kagome bólintott, és mindketten szexisre véve a témát felöltöztek, és elindultak a piac felé. De hirtelen Sango beleütközött a kijáratban álló Mirokuba.

-Ó...jó reggelt!-Mosolygott a lányokra, és persze rögtön elfüttyentette magát Sangora nézve.

-Idióta, neked is jó reggelt!-Nézett rá gyilkos tekintetével Sango. Kagome intett, és mosolygott is a pároson.

Kiléptek a hotelból és elindultak a városba. Útközben sokan oda-oda füttyentettek, de a lányok felvették a napszemüvegüket, és magasról letojták őket. Beültek egy kávézóba, és hirtelen fenn akadt a tekintetük a TV-n. Koharu táncolt benne, néhány dögös lotyóval egy reklámban. Sango rögtön elvette onnan a tekintetét, és inkább inni kezdte a kávéját. Kagome nagyon sajnálta barátnőjét, így rátette a kezét Sangoéra. A lány rámosolygott. Ekkor mindketten megdermedve néztek ki az ablakon. Miroku és Koharu éppen kézenfogva nézték a túloldalon lévő büfébe ugyan ezt a műsort. És ekkor egy nyálas csók is elcsattant. Sango fájdalmasan maga elé nézett. Kagome nyelt egyet. Aztán kimentek a kávézóból.

Egész délután járták a várost, és élelmiszert vásároltak. Nem szóltak egymáshoz. Aztán eljött az este, és miután visszaértek a hotelba, felöltöztek, és elindultak a Bahamák felé.

-Sziasztok lányok, mizu?-Köszönt rájuk Miroku ismételten. De amikor összetalálkozott Sango fájdalmas szemeivel, megállt.

-Mi a baj Sango?-A lány elkapta a tekintetét. Néhány könnycsepp esett a csempére, amit mind Miroku, mind Kagome észrevett. Elkapta a lány kezét.

-Hagyj békén... ne törődj velem...hiszen semmi közünk sincs egymáshoz...velem ne törődj, érted?-Azzal zokogva kirohant a hotelból. Miroku utánna. Kagome ott állt a helyén. Amikor valaki rátette a vállára a kezét. Kagome ijedten hátrafordult, de rögötön megnyugodott, amint Inuyashát meglátta maga mögött.

-Szia Kagome...mi történt itt?-Kérdezte a fiú Miroku után mutatva. A lány kirángatta a hotelból.

-Szia...hát, ezt én is szeretném tudni..-Mondta, és leült egy padra. Inuyasha mellé huppant.

-Hogy érted?-Értetlenül nézett a semmibe.

-Hát...tegnap este Sango és Miroku...-Azzal elmesélte a történtet egészen a Koharus részig. Inuyasha a homlokára vágta a kezét.

-Istenem, Miroku! Ekkora balféket!-Mondta, aztán felállt. Kagome követte a példáját.

-Elintézik...de nekünk indulni kéne, mert valakinek ki kell nyitnia a Bahamákat.-Felete a lány, és elindult.

-Elvigyelek?-Kérdezte Inu mosolyogva. Kagome visszamosolygott, és bólintott. Beült a fekete BMW-be, és elkocsikáztak.

Következőleg megtudhatjuk, mi történt Mirokuval és Sangoval, na meg persze a többiekkel is! Olvassátok tovább!